Az egyes témaköröknél az adott nem jogi eszköz körülírása után technikai tanácsokat is igyekeztünk összeállítani az illetõ eszköz használatához.

Tiltakozó aláírások gyûjtése

A "sima" aláírásgyûjtés a fentiek kötetlen, de korántsem haszontalan formája. Súlyt adhat a lakossági követeléseknek, látványosan átadható, joggal lehet rá hivatkozni - de jogi vonzata nincs. (A garázsügyben is alkalmazták, és bizonyára nem véletlen, hogy pontosan a másolat nélkül becsatolt aláírásívek tûntek el a nagy hivatali ügyintézésben...)

További elõnyt jelenthet, hogy aláírásgyûjtések alkalmával aktivistáinknak lehetõsége van a lakossággal való közvetlen kapcsolatteremtésre, véleménycserére - értékes állampolgári javaslatokkal gazdagodhatunk.

Technikai tanácsok:

• minthogy nem "hivatalos" aláírásgyûjtésrõl van szó, elég ha csak név és lakcím szerepel a gyûjtõíveken (így szívesebben is aláírják, mint személyi számmal)
• a gyûjtõív legyen sorszámozott és felül tartalmazza röviden a kérés (tiltakozás) lényegét
• "házalásos" gyûjtésnél válasszuk meg jól az idõpontot: amikor a lakók otthon vannak, de legkevésbé zavarjuk õket (általában hétvégén vagy késõ délután)
• ha a gyûjtéshez közterületen állítunk fel kisasztalt, vagy valamit, ami helyet foglal, ahhoz elõzetesen közterületfoglalási engedélyt kell beszereznünk a polgármesteri hivatalnál
• gyûjtéshez használjuk ki a forgalmas helyeket (pl. ABC-k elõtt), illetve a tömegrendezvényeket.

Lakossági fórumok szervezése

Technikai tanácsok:

• biztosítani kell, hogy a megfelelõ szakértelemmel és döntési jogkörrel bíró illetékesen kívül az érintett (országgyûlési vagy önkormányzati) képviselõk is megjelenjenek. Legyen jelen annak a szervnek a képviselõje is, amely a problémás döntést meghozta
• kapjanak meghívót a környezet- illetõleg egészségvédelmi kérdésekben megfelelõen jártas szakemberek és a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkezõ hatóságok is
• a fórumot megfelelõen felkészült, annak levezetésére alkalmas személy irányítsa (lehetõség szerint ügyeljünk a tárgyilagosságra). A szervezõ környezetvédõk véleményét ne õ, hanem egy, a hallgatóságban helyet foglaló aktivista fejtse ki
• szakmailag legyenek felkészültek a lakosság "szószólói" is (erre elõzetesen ki kell választani a legagilisebb és legértelmesebb embereket - ellátva õket megfelelõ szakmai információkkal, pontosítva velük a lehetséges alternatívákat illetõleg a minimális követeléseket)
• biztosítani kell a megfelelõ technikai feltételeket (terembérlet, hangosítás, térképek, szakvélemények, stb.)
• szükség esetén nem árt az adott ügyben elõre megfogalmazni (javaslatként) a lakossági álláspontot rögzítõ nyilatkozatot, illetve a környezetvédõ szervezet véleményét
• fontos a rendezvény helyszinének, idõpontjának körültekintõ megválasztása (lehetõleg "semleges" helyen legyen, ne ütközzön más rendezvénnyel, meccsel, népszerû TV mûsorral, legyünk tekintettel a kisgyermekes családokra stb.)
• az elõzményeket, a fórum célját a levezetõ elnök tárgyilagosan ismertesse; adjon alkalmat minden vélemény kifejtésére. Nem árt, ha az elhangzott ígéreteket megismételteti, határidõkkel pontosíttatja vagy konkrétan megfogalmazott kérdéseivel ki is kényszeríti ezek megtételét. Ha van diktafonunk, használjuk azt is, ehhez azonban elõzetesen az érintettek legalább hallgatólagos beleegyezését kell bírnunk. Hallgatólagos beleegyezésen itt azt értjük, hogy a diktafonnak jól látható helyen kell lennie
• a fórumot egy általunk - pár napon belül megszerkesztett, a fontosabb elhangzottakat tartalmazó - "emlékeztetõvel" tehetjük hivatalossá (célszerû ezt megküldeni minden fontos szereplõnek illetõleg kifüggeszteni olyan helyeken, ahol a résztvevõk elolvashatják).

Egyéb rendezvények szervezése

Az utcai demonstrációk, békés felvonulások, tüntetések elõzetes bejelentés-kötelezettek (kivéve például, ha nem közterületen kerül rájuk sor). A bejelentést az illetékes rendôrkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény tervezett idôpontja elõtt kell írásban megtenni. Arra nézve, hogy a bejelentésnek mit kell tartalmaznia, a törvény 7. §-a ad eligazítást.

Nem bejelentés-köteles a rendezvény, ha

1. nem közterületen (magánterület, zárt épület) kerül megrendezésre
2. egyéb okból nem tartozik a fenti törvény hatálya alá (pl. kultúrális, sport illetve családi rendezvények).

ad 1.) Ha eleve olyan közterületet érintõ rendezvényrõl van szó, melyet a rendõrség (közbiztonsági, közlekedési stb.) okokból elõreláthatóan nem fog engedélyezni, próbáljuk meg egy közeli magánterülettel beérni (a tulajdonossal elõzetesen természetesen egyeztetni kell).

ad 2.) Ezekkel a rendezvényekkel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a szervezet tekintélyét alááshatja a hatóságok elõtt, ha engedélyezés nélküli tüntetésünket mûsoros- kultúrális rendezvényként "adjuk el", a jogi következményekrõl nem is beszélve.

Technikai tanácsok (mind a gyülekezési jog hatálya alá tartozó, mind az egyéb rendezvények vonatkozásában):

• elsõsorban szabadtéri rendezvényeknél nagyon fontos a helyszín elõzetes bejárása, a körülmények megismerése
• a rendezvényrõl elõzetesen minden lehetséges módon tájékoztassuk a lakosságot. A sajtót, rádiót, TV-t értesítsük  idõben. De ne csak a rendezvény közzétételét kérjük tõlük, hanem külön azt is, hogy tudósítójuk tisztelje meg az eseményt (nyilvánosaság biztosítása)
• nagyon fontos, hogy rendezvényeinkkel a lehetõ legkisebb mértékben terheljük meg környezetünket hulladékkal, zajjal stb. A rendezvények környezetbarát lebonyolításához nyújt segítséget az Ökohepaj kiskáté c. kiadvány (ÖKO STÚDIÓ, l994).

A nyilvánosság bevonása

"Lobbizás"

Helyi szinten a következôk kerülhetnek szóba: önkormányzati képviselõk, önkormányzati környezetvédelmi bizottság, önkormányzati környezetvédelmi vezetõ.

Bár sok környezetvédelmi szervezet vonakodik a lobbizástól, be kell látni, hogy a politika eszközeinek bekapcsolásával:

• könnyebben juthatunk fontos információkhoz (vagy legalább is a közelükbe)
• növelhetjük munkánk hatékonyságát és a környezetvédelem súlyát a döntéshozatalnál.

Politikai "nyomásgyakorlásunk" történhet jogilag körülbástyázott keretben: mint például különféle erõdemonstrációk, aktív részvétel és jelenlét az önkormányzati testületek munkájában, lakossági meghallgatáson, képviselõi fogadóórákon. Ide tartozik az is, hogy nyújtsunk anyagi-szakmai segítséget akkor, ha egy-egy jelentõsebb környezeti probléma megoldására önálló helyi polgári kezdeményezés indul.

A nem közvetlen jogi keretek között folyó nyomásgyakorlás során alkalmazzuk az olyan véleményalakító-nyomásfokozó eszközöket, mint a különféle szórólapok, nem jogi tartalmú beadványok készítése, terjesztése, újságcikkek írása stb.

Különösen nehéz a döntésthozó politikusok meggyõzése, ha a pártfegyelem, illetve a láthatatlan (fõleg gazdasági) érdekösszefonódások ellen kell harcolnunk. Ekkor kezdõdik számunkra a klasszikus lobbymunka, amikor számbavesszük, megkeressük mindazon befolyásos, nagytekintélyû személyeket (politikusokat, szakembereket), érdekképviseleti vagy szakmai (netán politikai) szervezeteket, akikkel elveink feladása nélkül alkalmi szövetségre léphetünk. Akik az adott ügyben álláspontunkkal egyetértenek, számunkra értékes információkat, ötleteket adhatnak, szakmai segítséget nyújthatnak. Jobbik esetben vállalják a velünk való közös fellépést - és így, mivel véleményüknek jelentõs súlya van, növelhetjük a nyomást a döntéshozókra. Nem kizárt, hogy az alkalmi érdekszövetség tartós szakmai kapcsolattá alakul, így a környezetvédelmi szervezetekben meglevõ ösztönös idegenkedést a politikai szférával szemben mégiscsak érdemes félretenni és vállalni az ilyen emberek megközelítésének és meggyõzésének fáradságos munkáját.