Költségmentesség

Nekik a következô kedvezmények igénybevételére van lehetõségük a költségmentesség keretében:

1. illetékmentesség;
2. mentesség az eljárás során felmerülõ költségek (tanú és szakértõi díj stb.) elõlegezése vagy megfizetése alól;
3. mentesség a perköltség biztosíték megfizetése alól;
4. pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény.

Igen fontos szabály a mi esetünkben, hogy jogi személy nem részesíthetõ költségmentességben! (Ez azonban csak a személyes költségmentességre vonatkozik, ugyanis - a Legfelsõbb Bíróság állásfoglalásai alapján - tárgyi költéségmentesség a jogi személyeket is megilletheti.)

Tehát azok a kedvezmények, melyek a személyes kötségmentesség címszó alatt szerepelnek, kizárólag magánszemélyekre vonatkoznak.

A költségmentesség vizsgálatakor is találkozunk - mint éppen az elõbb utaltunk rá - a tárgyi és a személyes költségmentesség fogalmával.

Elõször a tárgyi költségmentességet vizsgáljuk, ugyanis jelen esetben ez az egyszerûbb. E pereknek a körét, a Pp. felhatalmazása alapján alacsonyabb szintû jogszabályok állapítják meg. A mi témánk szempontjából nemigen van jelentõségük, ugyanis többségük a családjog és a munkajog körébe tartozik, az a néhány pedig, amely az államigazgatásba esik, nem érinti szorosan könyvünk témáját. Talán a kisajátítási és a kártalanítási perek lehetnek kivételek.

Sokkal érdekesebb a személyes költségmentesség áttekintése.

Személyes költségmentesség az eljárás során azt a felet illeti meg, aki "kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget, vagy annak egy részét fedezni nem tudja."

A bíróság a személyes költségmentesség engedélyezésekor együttesen vizsgálja a kérelmezõ fél vagyoni és jövedelmi viszonyait. Ennek megismerésére egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatvány van, amelyen fel kell tüntetni a kérelmezõ és házastársa jövedelmét (munkahelyi igazolás), valamint adóköteles vagyontárgyait (önkormányzati igazolással).

A személyes költségmentesség lehet teljes vagy részleges.

A teljes költségmentesség az említett valamennyi kedvezményt tartalmazza: az illetékmentességet, a mentességet az eljárás során felmerülõ költségek elõlegezése, illetve megfizetése alól, a mentességet a perköltség-biztosíték letéte alól, a pártfogó ügyvéd kirendelésére való igényt. A részleges költségmentesség értelemszerûen csak a kedvezmény egy részét teszi lehetôvé.

A teljes költségmentesség megadására akkor kerül sor, ha a fél családjában az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori létminimumot.

A Pp. azonban megjelöl néhány olyan esetet is, amikor a fél annak ellenére nem részesíthetõ költségmentességben, hogy a fentiek alapján jogosult lenne rá.

Nem adható költségmentesség annak,

• akinek a perlekedése elõre rosszhiszemûnek, vagy teljesen eredménytelennek látszik;
• valamint aki engedményesként lép fel, és valószínû azért teszi ezt, hogy a költségmentességet megkapja.

Mindkét esetben egyértelmû, hogy a rosszhiszemû, felesleges perlések számát kívánja a jogalkotó csökkenteni.

Egy mondat erejéig talán érdemes foglalkozni a külföldiek költségmentességének a kérdésével is. Ezt a jogszabály akkor engedélyezi, ha e tárgyban nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság van a külföldi peres fél államával, és ha a külföldi peres fél is megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a jogszabály a költségmentesség megadásához egyébként megkíván.

Igen fontos annak a szabálynak a megismerése is, amely szerint a bíróság a költségmentességet kérelemre engedélyezi, de határozhat úgy is, hogy az egyszer már megadott költségmentességet visszavonja.

Tehát az a fél, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján nem képes az eljárási költségeket viselni, kérelemmel fordulhat a bírósághoz - amelyhez csatolja a már ismertetett kitöltött nyomtatványt -, és ebben kérheti a bíróságtól a kedvezmény megadását.

Ha a bíróság illeték- vagy költségmentességben részesíti a felet, ez kiterjed a kérelem benyújtásától kezdve az egész per tartamára, beleértve a végrehajtási eljárást is.

Természetesen itt is van kivétel, mégpedig a végrehajtási eljárásban az itt le nem rótt illeték és az állam által elõlegezett költségek.

Ugyancsak nem terjed ki a költségmentesség az ellenfél javára megítélt perköltségre. Ennek az a magyarázata, hogy költségmentesség esetén az állam lemond az õt megilletõ illetékrõl, illetve általa megelõlegezett költségek megfizetésérõl - hiszen költségmentesség esetén ezeket õ viseli -, azonban méltánytalan lenne az ellenfelet erre kötelezni.

A jogszabály részletesebben tárgyalja még a perköltség és a költségmentesség fogalmát, de mivel nem polgári jogi eljárás tankönyvet, hanem környezetvédelmi tanulmányt tart kezében az olvasó, úgy érezzük, hiba lenne ezekkel a kérdésekkel tovább terheli.

Abban a reményben, hogy a fentiek bizonyos eligazítást adnak a jogi út igénybevétele esetén felmerülõ költségekrõl és azok viselésérõl, áttérünk egy olyan fejezetre, amely szorosabban kötõdik az alap-témához, és valószínûleg az olvasónak is nagyobb örömére szolgál.