Egyéb, beruházásokkal kapcsolatos szabályok

Az elõbbiekre csak általánosságban írja elõ a törvény, hogy a programot az államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel egyeztetni, közben pedig a lakossággal ismertetni kell. A rendezési tervnél a törvény ehhez már bizonyos jogkövetkezményeket is fûz, ugyanis az észrevételek, vélemények el nem fogadása esetén az önkormányzatot indokolási kötelezettség terheli.

A végrehajtó rendelet a rendezési tervek részletes szabályozását a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterre bízza, de ezzel kapcsolatos nyilvános jogszabály jelenleg még nincs. Használják viszont az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 9007/1983. ÉVM. számú Közleményét a területrendezési tervek tartalmi követelményeirõl, amely ma már szinte nem is lelhetõ fel. Az 1983. évi 23. számú Építésügyi Értesítõn kívül csak féltve õrzött fénymásolatokból ismerheti meg a jogkeresõ nagyközönség.

Tapasztalataink szerint ugyancsak fontos, környezetvédelmi ügyekben sûrûn használt jogszabály az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) közzétételérõl szóló 2/1986. (II. 27) ÉVM. sz. rendelet, amely szintén tartamaz néhány rendelkezést a rendezési tervekrõl. Az OÉSZ fõvárosi kiegészítése, az ún. BVSZ, azaz a Budapesti Városrendezési Szabályzat a Budapest Fõváros Tanácsa 5/1986. sz. rendelete, amely a Fõvárosi Közlöny 1986. évi 7­8. számában jelent meg.

Sûrûn találkozunk az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM. sz. rendelettel is, amely azonban sajnos csak a közvetlen szomszédoknak biztosít részvételi jogot. A szomszéd fogalmát a joggyakorlat igen megszorítóan, szigorúan a területi összefüggés alapján értelmezi, még akkor is, ha az építménynek nyilvánvaló hatása van a távolabbi szomszédokra is (a magyar nyelv kicsit segítene a helyes értelmezésben, hiszen szomszéd alatt a hétköznapi beszédben sem feltétlenül a birtokunkkal közvetlenül érintkezõ telekszomszédot értjük!).