AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL GYAKORLATI JOGI FORMÁI
Az 1992-es szabályozás a hasonló tárgyú elõzõ törvénnyel szemben némi szerepet szán a környezetvédelmi hatóságoknak a privatizációs folyamatban.
A törvény 35. § (2) bek. f) pontja alapján az átalakulási terv kötelezõ részét alkotják a környezeti károsodások kezelésére vonatkozó elképzelések. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek jóvá kell hagynia ezeket az elképzeléseket. Igaz, ha 30 napon belül nem nyilatkozik, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
Úgy gondoljuk, nem szükséges annak részletesebb indokolása, hogy egy ilyen szabályozás mellett óriási jelentõségû lehetne bizonyos állampolgári kontroll.
A törvény szerint a felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti a többi között az illetékes környezetvédelmi felügyelõséget. Továbbá: a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelõségnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy maradtak-e olyan környezeti károsodások, terhek, amelyekbõl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodás, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.
A felszámolónak a felszámolás során ugyancsak lényeges környezetvédelmi kötelezettségei vannak a törvény 47. § (3)-(5) bekezdései alapján.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy a csõdeljárásokkal foglalkozó bíróságokon vajon érvényesülnek-e a gyakorlatban az itt felsorolt környezetvédelmi követelmények? Egy megyei bíróságon a kollégák úgy nyilatkoztak, hogy a felszámolási eljárás során a jogszabályban szereplõ környezetvédelmi követelmények közül egyetlen egy sem jelenik meg ténylegesen a gyakorlatban.
Ilyen körülmények között nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szükség lenne a törvény adta lehetõségek betartatásához a hathatós állampolgári kontrollra, az ország gazdasági és ezzel együtt környezetvédelmi jövõjét hosszú távra is megszabó jogszabályok betartásának ellenôrzésére.