Ahol a nagy kérdések eldõlnek

A környezetvédelemmel összefüggésben álló joganyag legkülsõ, negyedik körébe olyan jogszabályokat soroltunk, amelyeknek ugyan nincs, vagy elhanyagolható a közvetlen környezetvédelmi tartalma, közvetett hatásukban viszont alapvetõ jelentõségûek a környezet szempontjából. Ezek közül a privatizációs jogszabályok, az egyes tartósan állami tulajdonban levõ vagyontárgyak egyik hasznosítási módjáról, a koncesszióról szóló törvény, valamint a csõd és felszámolási eljárás szabályai érdemelnek különös figyelmet.

A tulajdonváltás

Az ideiglenesen állami tulajdonban levõ vagyontárgyak kezelésérõl és védelmérõl szóló 1992. évi LIV. törvény a jövõbeli tulajdoni struktúra szempontjából alapvetõ jogszabály. Maga a tulajdonváltás folyamata, valamint az új tulajdonosok személye hosszú távon meghatározó a környezetvédelem szempontjából.

Az 1992-es szabályozás a hasonló tárgyú elõzõ törvénnyel szemben némi szerepet szán a környezetvédelmi hatóságoknak a privatizációs folyamatban.

A törvény 35. § (2) bek. f) pontja alapján az átalakulási terv kötelezõ részét alkotják a környezeti károsodások kezelésére vonatkozó elképzelések. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek jóvá kell hagynia ezeket az elképzeléseket. Igaz, ha 30 napon belül nem nyilatkozik, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

Úgy gondoljuk, nem szükséges annak részletesebb indokolása, hogy egy ilyen szabályozás mellett óriási jelentõségû lehetne bizonyos állampolgári kontroll.

A koncesszió

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. § (3) bek. a) pontja is tartalmaz környezetvédelmi utalást. Eszerint a koncesszióra irányuló kérelemnek környezetvédelmi elemeket is tartalmaznia kell. Az viszont nem szerepel a törvényben kifejezetten, hogy a kérelmek elbírálásakor a kedvezõbb környezeti feltételeket kínáló vállalkozó elõnyben részesülne. Minden bizonnyal állampolgári támogatást kapna egy erre irányuló joggyakorlat - ha a magyar környezetvédelmi mozgalom rendelkezne annyi energiával és szaktudással, hogy az ilyen jellegû eljárásokhoz közel tudna jutni, ott a szavát hallatná.

Csõd, felszámolás, végelszámolás

Szintén jelentõs figyelmet érdemelne a felszámolási eljárásban érvényesíthetõ környezetvédelmi szempontok miatt a módosított 1991. évi IL. törvény a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról.

A törvény szerint a felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti a többi között az illetékes környezetvédelmi felügyelõséget. Továbbá: a felszámolás kezdõ idõpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelõségnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy maradtak-e olyan környezeti károsodások, terhek, amelyekbõl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodás, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.

A felszámolónak a felszámolás során ugyancsak lényeges környezetvédelmi kötelezettségei vannak a törvény 47. § (3)-(5) bekezdései alapján.

Fel kell tennünk a kérdést, hogy a csõdeljárásokkal foglalkozó bíróságokon vajon érvényesülnek-e a gyakorlatban az itt felsorolt környezetvédelmi követelmények? Egy megyei bíróságon a kollégák úgy nyilatkoztak, hogy a felszámolási eljárás során a jogszabályban szereplõ környezetvédelmi követelmények közül egyetlen egy sem jelenik meg ténylegesen a gyakorlatban.

Ilyen körülmények között nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora szükség lenne a törvény adta lehetõségek betartatásához a hathatós állampolgári kontrollra, az ország gazdasági és ezzel együtt környezetvédelmi jövõjét hosszú távra is megszabó jogszabályok betartásának ellenôrzésére.


REC * PUBLIKÁCIÓK * ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI DÖNTÉSHOZATALBAN *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL GYAKORLATI JOGI FORMÁI

PREVIOUS NEXT COVER PAGE HOME PAGE