AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL JOGI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTELHEZ SZÜKSÉGES HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
A bejegyzéshez szükséges:
Az alapszabály-tervezet összállításakor a legtöbb alakulófélben levõ egyesület egyszerûen és sallangmentesen lemásolja egy már mûködõ, bejegyzett - tehát "megfelelt" - egyesület alapszabályát.
Ebbõl az egyesület mûködésekor gondok adódhatnak. Javasoljuk, hogy a mintát legfeljebb csak utólagos ellenõrzésre használjuk, nem felejtettünk-e ki valamilyen lényeges szabályozási tárgykört. Ha ugyanis elejétõl a minta-alapszabályt másoljuk, az könnyen tévútra visz minket, és végül is a szándékainktól eltérõ szervezeti keretet hozunk létre.
Az önálló alapszabályalkotáshoz hadd soroljunk fel néhány szükséges kelléket a következõkben:
Az egyesület nevének megválasztásakor figyelemmel kell lennünk a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság hármas követelményére. A névkizárólagosság szerint az egyesület elnevezése nem keltheti azt a látszatot, hogy más jogi személy mûködéséhez kapcsolódik, hacsak az nem járult hozzá ehhez. A névvalódiság azt jelenti, hogy az egyesület neve nem kelthet hamis látszatot az egyesület célkitûzésével, jellegével vagy a tagsága körével kapcsolatosan. Végül a névszabatosság követelménye szerint az elnevezésnek a magyar nyelv alapvetõ szabályait kell követnie - különösen vonatkozik ez a megfelelõ magyar szóval helyettesíthetõ külföldi nevek használatának tilalmára.
Tapasztalataink szerint a bírói gyakorlat nem érvényesíti következetesen az egyesületi nevekkel kapcsolatos követelményeket. Leginkább a névszabatossággal, azon belül is az idegen nevek használatával kapcsolatosan elnézõek a bíróságok.
Az egyesület célkitûzésérôl megemlítjük, hogy az nem irányulhat gazdasági tevékenységre, mivel arra jogrendszerünk a gazdasági társaságok jogi formáit tartogatja.
A bejegyzés után (a beadástól számított egy-három hónapon belül) az egyesület vezetõjének adószámot kell igényelnie a területileg illetékes APEH-tõl. Ne szégyellje senki, hogy ehhez az eljáráshoz nem ért, az APEH-nek kiváló tájékoztatói vannak, ha pedig valamit rosszul csinálunk, azt úgyis megmondják.
Ezek után tekintsünk át néhány részletkérdést a bírói gyakorlatból az egyesületek mûködésével kapcsolatosan.
Egy legfelsõbb bírósági eseti döntés szerint nem sérti az állampolgári szervezet demokratikus mûködését, ha az alapszabály a szervezet egyes tagjait többletjogokkal ruházza fel (pl. tiszteletbeli tagok jelölésére csak az alapító tagok jogosultak). Ezzel azonban - álláspontunk szerint - csínján kell bánni, amint azt egy másik döntés is mutatja. Ebben a bíróság törvénytelennek minõsítette azt az alapszabályi rendelkezést, hogy egyes tagsági, szavazati jogok gyakorlását a tagok életkorához kötötte.
Általában ellene van a bíróság a közvetett választásnak. Törvénytelennek minõsül például, ha a vezetõséget nem a teljes közgyûlés vagy legalább a küldöttgyûlés választja meg. Ugyanakkor nem látja annak akadályát a bíróság, hogy a vezetõség az elnököt és egyéb vezetõ tisztségviselõket maga válassza meg.
Kényes a bíróság a nem szabályszerûen összehívott közgyûlésekre, vezetõi ülésekre stb. Szükséges, hogy az ilyen események helyérõl, idõpontjáról és a megvitatandó témakörökrõl minden érintett elõre tudjon.
Az egyesületi joggal kapcsolatos pereknek további tapasztalata, hogy célszerû az alapításkor szabályozni a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervezeti egységet és a fegyelmi eljárást is. Az alapszabály összeállításakor általában ez nem jut eszébe az alapítóknak, és ezt utólag néhány egyesület meg is bánja.
Hogy az egyesületi joggal kapcsolatos áttekintésünk viszonylag teljes legyen, megemlítjük még: az egyesület megszüntetése a legfõbb testület, azaz a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Törvénysértés esetén - az ügyészség indítványára vagy egyéb módon - a bíróság is kimondhatja az egyesület megszûnését. Erre azonban eddig a lehetõ legkevesebbszer került sor, mert a bíróságok arra az álláspontra helyezkednek, hogy az egyesületi élet az állampolgárok magánszférájába tartozik, ahol a jognak csak kivételes esetekben van keresnivalója.
Szükség lehet az alapítványi formára azért is, mert másféle támogatókat vonzhat, mint az egyesület. Ott a személyes tevékenység a döntõ, itt a puszta anyagi hozzájárulás. Ezenkívül egyes állami vagy külföldi támogatások az egyesületeknek, mások pedig az alapítványoknak férhetõk hozzá könnyebben. Éppen ezért nem ritka ma már a két forma együttes használata sem.
Az alapítvány jogi lényege az, hogy a bíróság bejegyzése vagyonösszességet ruház fel jogi személyiséggel, és az a késõbbiekben a létrehozóitól nagymértékben függetlenül mûködik az általuk megjelölt cél érdekében.
Mi kell ahhoz, hogy az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság bejegyezze?
A tartós közérdekû cél - kicsit hasonlóan az egyesületi célhoz - itt sem lehet gazdasági jellegû. Általában nem fogadja el a bíróság a mindössze néhány ember javát szolgáló alapítványtételt. Adott esetben azonban akár egy ember javára tett alapítványt is bejegyezhetnek, ha például súlyos beteg támogatásában több ember együttérzése nyilvánul meg, és ily módon az mintegy közüggyé válik.
Az alapítói vagyonnal kapcsolatos leggyakoribb bírósági kifogás - ami általában a vagyonokkal kapcsolatban fel szokott merülni - az, hogy nem elég nagy. Ugyanakkor esetleg, ha egyéb feltételek megvannak, elegendõ lehet annyi pénz, amennyivel a csatlakozás reményében szélesebb körben ismertetni lehet az alapítványi célokat. Az alapító okiratban a vagyon felhasználásának célját, továbbá az alapító által megengedett módját pontosan le kell írni (tõke is vagy csak a hozadékok stb.).
Azt is rögzíteni kell az alapító okiratban, hogy az alapítvány nyílt-e vagy zárt. Ugyanis elképzelhetõ, hogy az alapítók egyáltalán nem kívánják lehetõvé tenni, hogy az alapítványhoz a késõbbiekben bárki is csatlakozzék.
A csatlakozás önmagában érdekes jogintézmény, hiszen a csatlakozók jogállása nem azonos az alapítókéval, még akkor sem, ha az alapítók által befizetett összeg többszörösével járulnak hozzá az alapítványhoz. A különbség elsõsorban abból adódik, hogy a pénzt adományozók jogai fõként az alapítás köré összpontosulnak, a továbbiakban csak kivételesen szólhatnak bele az alapítvány sorsába, mert annak irányítása a kuratórium dolga. A kuratóriumot viszont esetleg visszahívhatják, és ehhez a csatlakozóknak is biztosítható jogosultság.
Érdekes jogi kérdés még az is, vajon hogyan oszlanak meg az alapítói jogok több alapító esetében. Egy legfelsõbb bírósági döntés alapján például e jogok nem függhetnek a hozzájárulás nagyságától, ami szerintünk több mint megkérdõjelezhetõ.
Az alapítói jogok fõszabályként nem átruházhatók. Ezzel kapcsolatban azonban ellentmondásos a joggyakorlat, mert merev érvényesítése adott esetben egy jól mûködõ alapítvány ellehetetlenülését okozhatja. Például az alapító halála vagy jogi személy alapító esetén annak megszûnése nem lehet akadálya annak, hogy az örökös, illetve a jogutód az alapítói jogokat gyakorolja (pl. megüresedett kuratóriumi helyekre új tagokat nevezzen ki stb.).
A kezelõ szervvel kapcsolatosan figyelemmel kell lenni az összeférhetetlenségre az alapítók és a kuratórium tagjai között. Általában nem lehetnek kuratóriumi tagok az alapítók közvetlen hozzátartozói, alkalmazottai, és semmiképpen sem lehetnek az ilyen személyek meghatározók a kuratórium összetételében. A közvetlen hozzátartozó jogi fogalmát egyébként a Polgári törvénykönyv 685. § b) pontja adja meg.
Az összeférhetetlenség szabályainak betartásán kívül is gondosan kerülni kell a kuratórium befolyásolásának bármilyen módját. Például tagjai nem kaphatnak költségtérítést közvetlenül az alapítótól, az alapító nem tehet számukra javaslatot egyes döntéseikre stb.
A kuratórium függetlensége azonban nem terjedhet addig, hogy saját személyi összetételét is maga határozza meg, a rosszemlékû kooptálást tehát a joggyakorlat nem tartja megengedhetõnek.
Végül nem követelmény, de hasznos, ha az alapító okirat pontosan meghatározza a kezelõ szervezet szavazatképességét és döntési mechanizmusát.
Az APEH által kialakított rugalmas gyakorlat alapján már a bejegyzés elõtt, a korábban említett bírósági felzettel ellátott alapszabállyal folyamodhat az alapítvány az adóhatósághoz, hogy engedélyezze számára olyan igazolások kiadását, amelyekkel az adakozók ezeket az alapítói vagy csatlakozói összegeket az adóalapjukból levonhatják. Mind a személyi jövedelemadóról szóló, mind pedig a társasági adóról szóló jogszabályok lehetõvé teszik a környezetvédelmi célú alapítványoknak (és egyesületeknek) fizetett hozzájárulások levonását. Az ehhez szükséges igazolásokat - amelyekrõl az APEH megfelelõ tájékoztatót ad - az alapítvány (vagy az egyesület) képviseletére jogosult személyeknek kell aláírniuk.
Az alapítványok névviselésére is érvényes az egyesületeknél említett névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság hármas követelménye.
Az alapítvány megszüntetése nem tartozik az alapítók lehetõségei közé, mert az az alapítványtétel visszavonását jelentené, ami nem megengedett. Az alapító okiratot ugyanilyen okból csak úgy lehet módosítani, hogy az ne jelentse egyben az alapítói vagyon csökkenését vagy a cél szûkítését. Ezzel szemben az alapítvány megszûnik, ha a bíróság a nyilvántartásból törölte, mert az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idõ eltelt vagy feltétel bekövetkezett.