A nyilvánosság fóruma
Tóthné Nagy Magdolna
A nyilvánosság fórumai és igénybevételük akadályai
Az állampolgári részvétel politikai és jogi mechanizmusain kívül léteznek nem formális, gyakorlati lehetõségek is a közvélemény kinyilvánítására a környezetvédelmi kérdések tekintetében.
Az állampolgárok mint egyének
Míg az állampolgároknak joguk van arra, hogy panaszt nyújtsanak be, petíciókat és leveleket, stb. írjanak, egyéni formában sok országban meglehetõsen gyengék. Az említett kezdeményezésekre vonatkozó válasz igen gyakran a hivatalnokok vagy közalkalmazottak jóindulatától függ. Mivel nincsenek jogszabályok, melyek a panaszt benyújtó alkalmazottat megvédenék a munkaadó megtorlásától, ezek az eszközök csak bizonyos korlátok között alkalmazhatóak. Nyugat-európai országokban, és például az Egyesült Államokban léteznek az úgynevezett "whistleblower" jogszabályok, melyek megvédik az állampolgárokat a retorzióktól abban az esetben, amikor jelentést tesznek a munkaadók jogsértéseirõl. A közép- és kelet-európai térség országaiban azonban, ahol a demokratikus hagyományok és a jogrendszer nem annyira fejlett, az ilyen akciók megtorlásokhoz vezethetnek, melynek eredményeképpen az állampolgár még az állását is elvesztheti egy olyan idõszakban, ahol a munkanélküliség aránya nagyon magas. Éppen ezért ha az állampolgárok egyesítik erõiket, állampolgári szervezeteket alakítanak vagy ilyenekbe lépnek be, sokkal erõsebb hatást tudnak gyakorolni miközben a minimálisra csökkentik az egyén önmagában való gyengeségét. Ez napjainkban nagyon fontos szempont a közép- és kelet-európai országokban.
Az állampolgárok mint fogyasztók
Az állampolgárok, mint fogyasztók kifejezhetik bizonyos termékekre vonatkozó kedvezõ vagy kedvezõtlen értékítéletüket egyénileg, de szervezett úton is. Ez a szemlélet, jóllehet még nem terjedt el általánosan, a változó fogyasztási szokásokkal és a piacgazdaság tényezõivel együtt a közép- és kelet-európai régióban is megjelent. A piac termékválasztéka kicserélõdött, de mivel a közép- és kelet-európai országok társadalmai egyre inkább polarizálódnak, egyre inkább csökken azoknak a fogyasztóknak a száma, akik meg tudják engedni maguknak ezeket az új árukat. A tudatos fogyasztói szemlélet néhány eleme már megjelent és terjedõben van, különösen akkor, ha a választást alapvetõ gazdasági megfontolások motiválják, pl.: energiatakarékos termékek, melyek elõállítása kevesebb költséget igényel, éppen ezért a végtermék is olcsóbb lesz.
Napjainkban nehéz az állampolgárokat rábeszélni arra, hogy változtassanak fogyasztói magatartásukon, mivel a nehéz idõk hosszú évtizedei után most szembesülnek elõször az igazi "fogyasztás" élvezeteivel és tapasztalatával. Az újdonsült fogyasztónak szembesülni kell az agresszív, kifinomult nyugati típusú hirdetésekkel is akkor, amikor a fogyasztóvédelemnek még nincsenek sem mechanizmusai, sem szervezetei. Bár a fogyasztóvédelem szervezeteinek alakulása folyamatban van, és néhány országban a "zöld fogyasztás" fogalma is kezd elterjedni, nem léteznek viszont elfogadott szabványok a termékek minõségére és a környezetvédelmi követelményekre vonatkozóan. Például a Nyugat-Európából importált áruk vagy a Közép- és Kelet-Európa országaiban nyugati szabadalom alapján gyártott termékek gyakran tartalmaznak újrafeldolgozásra utaló címkéket, a térségben viszont nem létezik még az újrafelhasználás infrastuktúrája.
Az állampolgári szervezetek
A szervezett állampolgári akciócsoportok a térségben egyre erõsödnek, és a számuk is egyre növekszik. Számos országban az állampolgári szervezetek országos, regionális és helyi szintû kérdésekre vonatkozóan egyre magasabb szintû intézményi kereteket építenek ki az együttmûködés, információcsere és a nevelés területén. Egyre több szervezet jön létre és nyújt segítséget az állampolgároknak az állampolgári részvétel kérdéseiben. Támogatják az állampolgárok kezdeményezéseit és tanácsot adnak a speciális problémák megoldására vonatkozóan.
Az állampolgári szervezetek ugyancsak támogatják a szervezett akciókat, mint amilyenek például a demonstrációk, blokádok, bojkottok, akciócsoportok és koalíciók kialakulása, lobbizás, valamint az információk terjesztése és könyvek, prospektusok, röplapok kiadása, stb.
Az ilyen tevékenységek fejlõdését a szükséges jogi garanciák és pénzügyi támogatás hiánya hátráltatja (pl. Romániában a gyülekezés és szervezetek alakításának jogát egy 1921-ben elfogadott királyi rendelet szabályozza). Számos országban nem léteznek a non-profit szektort megfelelõen szabályozó törvények, mint ahogy adókedvezmények sincsenek. Az ilyen célokra rendelkezésre álló pénzügyi források, különösen a kormányzati vagy parlament által megszavazott források kiapadóban vannak. Néhány országban egyáltalán nincsenek összegek elkülönítve ezeknek a szervezeteknek a támogatására. Az elmúlt években a független, non-profit magánalapítványok fontos szerepet játszottak a szektor pénzügyi támogatásában, de elképzelhetõ, hogy ezt a jövõben nem tudják majd folytatni. Éppen ezért az elkövetkezõ években az állampolgári szervezeteknek meg kell tanulniuk az alapok képzésének, valamint önmaguk finanszírozásának módját is.
Nevelés
Az állampolgárok tudatosságának és az állampolgári részvétel elterjesztésének egyik legfontosabb eszköze a nevelés, akár a hivatalos iskolarendszerrel együttmûködve, kormányzati vagy más kezdeményezésekkel közösen, vagy akár alternatív módszerekkel. A paternalisztikus családmodell hagyományai, és a porosz típusú iskolarendszer modellje még mindig létezik, és hátráltatja az állampolgári részvétel és az alternatív gondolkodás elfogadását. Azonban bizonyos kis jelentõségû változások kezdenek már megjelenni. Az állampolgári szervezetek növekvõ számban vesznek részt a nevelésben és hivatalos kormányzati kezdeményezések is megjelentek arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelmi kérdéseket bevezessék a fennálló oktatási rendszerbe. Ezen a területen azonban jelentõs különbségek mutatkoznak a térség országaiban kifejtett tevékenységek hatásköre, szintje és jelentõsége között. Ezek a tevékenységek különösen elõrehaladottak Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Magyarországon, míg más országokban a kezdeményezések éppenhogy csak elkezdõdtek. A nevelés hatékonyságát akadályozó legfontosabb problémák között van a tudatosság és befogadóképesség alacsony szintje mind a kormányzat mind pedig az állampolgárok vonatkozásában, a megfelelõ oktatóanyagok és a használatukra vonatkozó képzés hiánya, a pénzügyi források hiánya, és egy országos szintû, jól szervezett és összehangolt környezetvédelmi nevelési koncepció hiánya.
Média
A médiának óriási a befolyása a közép- és kelet-európai térségben. A média használható hatékony oktatási eszközként, de a manipuláció, és félreinformálás eszköze is lehet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy legyen független "zöld" média és/vagy hozzá lehessen férni a médiához általános és bizonyos kérdésekre vonatkozó környezetvédelmi szempontok megjelenítésére, valamint szükség van a fenntartható életmód melletti lobbizásra is. A médiához jutás szabadsága még nem általános gyakorlat a térségben, és a média adta lehetõségek kihasználására vonatkozó tapasztalatok is hiányoznak. Léteznek azonban pozitív példák is ezen a területen, mint például az újságok zöld oldalai, a rádió és televízió zöld programjai, ökológiai szolgálatok, forró vonalak környezetvédelmi ügyekben, állampolgári szervezetek hírlevelei, környezetvédelemmel foglalkozó újságok. A média nagyon gyakran kormányzati vagy egyes üzleti érdekek ellenõrzése alatt áll, amiért a környezetvédelmi kérdések nem kapnak megfelelõ helyet és fontosságot. Nem léteznek jogi, pénzügyi vagy szervezeti garanciák sem arra, hogy a környezetvédelmi érdekek a médiában érvényesülhessenek. Ennek következtében a környezetvédelmi érdekeket a média általában alkalomszerûen mutatja be. Ugyanakkor a hirdetési költségek még mindig viszonylag alacsonyak, különösen Albániában, Bulgáriában és Macedóniában. Ez az állampolgári szervezetek számára egyedülálló lehetõséget kínál üzeneteik továbbítására. Az elektronikus és a nyomtatott médián keresztül, könnyen érthetõ megfogalmazást használva, nagyon sok embert és jelentõs hatást érhetnek el viszonylag alacsony költségek mellett.
REC * PUBLIKÁCIÓK * ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI DÖNTÉSHOZATALBAN *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL ESZKÖZÉNEK ALKALMAZÁSA *
AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTEL A KÖZÉP- ÉS KELET- EURÓPÁBAN
