"DE LEGE FERENDA"
Tanulmányunkban több helyen említést tettünk a szabályozás hiányosságairól, vagy olyan jogintézményekrõl, amelyek meglétük esetén hathatósan segítenék elõ a környezet védelmét. Érdemes mégegyszer felidézni ehelyütt is az un. community right to know, a superfund jellegû szabályozások vagy éppen a popularis actio hasznosságát. Azt is be kell ugyanakkor ismernünk, hogy ezek a jogintézmények olyan jogi, társadalmi és nem utolsósorban pénzügyi, gazdasági háttért igényelnének, ami miatt Magyarországon bevezetésük a közeljövõben nem várható és nem is várható el.
Ismeretes, hogy hazánkban több éve folynak egy átfogó környezetvédelmi kódex elõkészítõ munkálatai. Az említett jogintézmények természetesen ebben sem szerepelnek, azonban maga a környezetvédelmi kódex megjelenése a magyar jogban egyéb szempontból rendkívül ígéretes. Összefogja, rendszerezi majd az eddig szétszórtan rendelkezésre álló környezetvédelmi jogintézményeket. A dolog természetébõl fakadóan ennek során elõtûnnek a rendszer hiányosságai, hiányzó elemei és a jogalkotók napirendre tûzik majd azok pótlását is.
A jelenlegi tervezeteket ismerve elmondhatjuk, hogy jelentõsen megerõsödnek majd a környezetvédelem anyagi alapjai (legalábbis ami a szabályozásukat illeti), kiteljesedik a hatásvizsgálati eljárás, annak különbözõ formái kerülnek bevezetésre az új és a már mûködõ létesítményekre. Nagy jelentõségû, hogy a környezetvédelmi kódex tervezete a környezetvédelem állami szervezetrendszerét is nagymértékben ki kívánja bõvíteni. Az országos szintû környezetvédelmi tanács léte például önmagában is javítja majd a környezetvédelem pozícióit a nagypolitikában, a gazdasági, társadalmi döntéshozatali folyamatokban. Egyes tervezetekben szerepel külön környezetvédelmi ombudsmani intézmény meghonosítása is, amelynek jelentõségét szintén nem lehet túlhangsúlyozni. Sajnos nem egyöntetû vélemény még a környezetvédelem államigazgatási szervezetrendszerével kapcsolatosan az sem, hogy szükség van helyi szintû környezetvédelmi hatóságokra, bár egyes tervezetek ezt is tartalmazták.
A környezetvédelmi kódex eddig napvilágot látott valamennyi tervezetével kapcsolatosan egyöntetûen azt is meg kell ugyanakkor állapítanunk, hogy elmulasztanak bizonyos kínálkozó lehetõségeket. A környezetvédelmi kódex egyik legfontosabb jogtechnikai feladata volna a szakma jogi kifejezéseinek, fogalomrendszerének egységesítése, tiszta, ellentmondásoktól mentes, egyértelmû fogalomrendszer bevezetése. Ezzel a tervezettel adósak maradnak.
A hatásvizsgálattal kapcsolatosan, bár, mint említettük komoly fejlõdés észlelhetõ a meglevõ állapottal szemben. A tervezetek elmulasztják az állampolgári részvétel megkerülésének lehetõségével kapcsolatos súlyos szabályozási hiányosságok kiküszöbölését. Ez ismét felveti az Európai Unió jogával való harmonizáció kérdését. Ezen a területen számos részletkérdés vár még megoldásra, felsorolásuk meghaladná terjedelmi kereteinket. Itt is fel szeretnénk hívni azonban arra a figyelmet, hogy a magyar környezetvédelmi jog nem csak egyes tartalmi elemeiben mutat lemaradást az európai joghoz képest, hanem szemléletében, szabályozástechnikai megoldásaiban is. Nem alkalmazkodik eléggé a szabályozott területek sajátosságaihoz, nem megy elébe a jogalanyok speciális igényeinek. Alig alkalmazzuk például az egyes határértékek bevezetésének lépcsõzetes rendszerét, a szabályozási tervek elõzetes, kiszámítható jelzését a jogalanyok számára és a jogkikényszerítés új, kreatív módozatait. Ilyenekre az Európai Unió jogában számos példa akad, így például gyakran élnek azzal az eszközzel, hogy elõirják, hogy az a szennyezõ, aki a határértékeket valamilyen okból elõreláthatólag nem fogja tudni betartani, az köteles ezt elõre jelenteni. Egy ilyen eljárás párbeszédet indíthat meg a hatóság és a szennyezõ között és a problémát az esetek egy részében megoldhatja, mielõtt az teljes következményeivel együtt felmerülne.
Sok követelményt támaszthatunk a készülõ magyar környezetvédelmi kódexxel szemben a szükséges jogintézmények ("de lege ferenda") tekintetében, mégis a legfontosabb követelmény, hogy végre megszülessen. Elfogadása, életbeléptetése sok jogbizonytalanságot megszüntetne, megindulhatna a kormányszintû és minisztériumi szintû végrehajtó jellegû szabályozás. Ennek során az állampolgári részvétel biztosításának követelményeit is hatékonyabban lehetne érvényesíteni.